 |
Moishe Ház Cím: VI. Király utca 34. |
2009. szeptemberétől több mint 20 amerikai város, Peking, Buenos Aires, London, Varsó, Bécs, Fokváros és Johannesburg után Budapesten is megnyitja kapuit a Moishe Ház! A Moishe ház egy kb. két éve működő nemzetközi kezdeményezés, amelynek keretében a kaliforniai Moishe Ház Alapítvány támogatást nyújt zsidó fiataloknak ahhoz, hogy összeköltözzenek és kortársaiknak programokat szervezzenek, amelyek révén élő, dinamikus és újszerű közösségeket hoznak létre.
A ház lakói időnként változnak, a korhatár 30 év. Budapesten Anna, Zsófi és Eszter a ház első lakói, kiknek révén a Király utca 34. szám alatt változatos közösségi programokon lehet részt venni. Péntek esténként demokratikus minyen, a zsidó ünnepek idején közös ünneplés, zsidó főzősuli, filmnézés, grafikai workshop, kreatív tárgykészítés újrahasznosított anyagokból, szociális akciócsoport és további programok, amelyekről a Marom hírlevélből, a weboldalról és a Facebookról is tájékozódhatsz.
December 11. péntek
19.00 - Kabalat Sabat
20.00 - Miért jó a zsidó negyedben kávézni?
Beszélgetés Ruth Ellen Gruber írónővel (angol nyelvű)
Ruth Ellen Gruber amerikai írónő fiatal kora óta Európában él és a kortárs zsidó kultúra szakavatott ismerője. Pár éve ő volt az, aki a "virtuális zsidó tér" fogalmát használta az európai zsidó kultúra jelenlegi állapotára. Többek között az európai zsidó negyedek hasznosítására utalt itt (Prága, Krakkó), ahol javarészt különböző "aktorok" próbálják a zsidó "szellemvárosokat" (képzelt) zsidó kultúrával feltölteni. És mi a helyzet Magyarországon?
A napokban Ruth Ellen Gruber a New York Times hasábjain írt a Negyed6Negyed7 fesztiválról, ahol ezt a kérdést is tárgyalja. Akit ennél több érdekel, vagy szeretne tőle kérdezni, az jöjjön el pénteken! Belépő: Egy üveg bor!
December 18., péntek
19.00 - Kabalat Sabat
20.00 - Vacsora
20.30 - Papp Richárd: Miért kell Kohn bácsinak négy hűtőszekrény?- beszélgetés
Az előadás anyaga egy nemrég megjelent kötet anyagából vett összegzés: a zsidó humor sokat elemzett témakörét sajátos, újszerű nézőpontból vizsgálja úgy, hogy nem viccgyűjteményt vagy anekdotafüzért közöl, és nem is mint a városi folklór egyik jelenségköreként elemzi azt. Ehelyett a humor mindennapokban, a különböző élethelyzetekben betöltött jelentéseit, megélt tartalmait tárja föl egy budapesti zsidó közösségben, elsősorban a Bethlen téri zsinagóga kulturális gyakorlatában.